Naszód vidék (ném. Distrikt Naszod), (1762)1860-1876: közigazgatási terület a Magyar Királyságban. - A szász →Beszterce vidék Árpád-kori (1264: Nazwod) településközpontú, oláhok lakta része (beköltözésüket először 1450: említették), melyet az erdélyi fejedelemség idején oláh kerületté alakítottak. 1851 elején a határőrvidéket polgárosították, az ezredeket föloszlatták, ~et 1854: a besztercei kerületbe osztották. Az ottani föld és erdő a községek közös használatába került, ami részben a szász univerzitással és néhány nagybirtokossal évtizedes pereskedést eredményezett. 1860: a Bach-rendszer bukása után megalakították a 3 különálló részből álló, önálló ~et. Ter-e 51,32 osztrák mf². É-on és K-en az országhatár (Bukovinával), D-en Beszterce-vidék, Ny-on Belső-Szolnok vm. határolta. - Az 1870:42. tc. a vm-kkel egyenlő törvényhatósággá tette. 1867 évtizedétől az erdélyi városok között Naszódon a legnagyobb az oláhok száma. A →vármegyerendezéskor az 1876:XVI. tc. ~et Beszterce vidékkel, →Belső Szolnok vármegye és →Doboka vármegye részeivel →Beszterce-Naszód vármegye néven egyesítette. A Torda vm. területén levő, de ~hez tartozott Marosoroszfalut és Monosfalut →Maros-Torda vármegyébe osztották. - Lélekszáma 1850: 39.106 fő - ebből 373 m. (0,9%), 37.120 oláh (94,9%), 449 ném./szász (1,2%), 1164 egyéb (3%), ebből 1080 cigány (2,8%); 792 r.k. (2%), 32.094 g.k. (82,1%), 6106 g.kel. (15,6%), 26 ref., 88 ev. (0,2%), 1869: 52.688 fő - ebből 542 m. (1%), 49.913 oláh (94,7%), 1483 ném./szász (2,8%), 750 egyéb (1,4%) - vallásuk: 1213 r.k. (2,3%), 42.500 g.k. (80,7%), 7712 g.kel. (14,6%), 56 ref. (0,1%), 170 ev. (0,3%), 6 unit., 955 izr. (1,8%), 76 egyéb (0,1 %). - Beosztása: 1. naszódi járás: Bükkös, Hordó, Kisrebra (Rebrisora), Nagyrebra, Naszód, Párva, Romuli, Szálva, Telcs. - 2. zágrai járás: Gaurény, Makod, Militei, Pojeni, Runk, Szuplaj, Zágra. - 3. szentgyörgyi járás: Földra, Kisilva, Les, Neposz, Szentgyörgy, Szentjózsef (Pojána). - 4. radnai járás: Kirlibába, Kosna, Major, Mogura, Nagyilva, Óradna, Újradna. - 5. borgói járás: Alsóborgó (Zsoszény), Borgóbeszterce, Felsőborgó (Szuszény), Borgómarosény, Borgómíslocsény, Borgóprund, Tihuca, Borgórusz, Borgótiha. - 6. monori járás: Gledény, Kissajó, Marosmonosfalva, Marosoroszfalva, Monor, Nagyfalu, Oláhbudak, Rágla, Szentiván. 88

Helységnévtár 1873:135. - Edelényi-Szabó 1928:691. (33. sz. térkép) - Endes 1935:538. - Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok. 1718-1784. Bev. és jegyzetekkel közzétette Jakó Zsigmond. Bukarest, 1970. - Varga E. IV.